Karinthy-gyűrűs, négyszeres Bon-bon díjas humorista weboldala

Sok a hülye Varga

Emlékszünk még a ránk erőszakolni akart konzervatív gondolkodás egyik idei gyöngyszemére? Még kora tavasszal alakult meg a Magyar Családtudományi Társaság (nem “polgári” pénzből, hanem “csak úgy”) azzal a céllal, hogy egészségesebbé tegye a családi életet. Első okos megnyilvánulásuk során a házasságon kívüli szexuális életet kárhoztatták – a 21. században. Most egy kicsit messzebbre mentek a hasonlóan gondolkodó régimódi, nem kevés esetben klerikálfasiszta erők. Nem kérdés, hogy a nők és gyerekek elleni erőszak a családon belül és kívül súlyos bűncselekmény. Az, hogy ez elsuhan a betonmagyarok feje fölött, szinte várható volt. Annak is örülök, hogy a hülye Varga (aki nem én vagyok) és társai megnyilvánulásainak számos ellenzője akadt internetszerte. Az már kevésbé bíztató viszont, hogy a tiltakozók javarésze nő.

No de mindegy. Én inkább most a Varga-féle “érvek” ellen hoznék fel némi korántsem családbarát, sőt, kifejezetten antiszociális, szaporodás- és nemzetellenes, de talán értelmes gondolatsort. Akinek meg szent a családi élet, élvezze, de ne kényszerítse rám!

Szóval akkor most ellenszenves akarok lenni, ahogy szoktam. Jelen pillanatban kábé hatmilliárd ember él a Földön. Mindegy, hogy az a sok ember milyen színű, nemzetiségű, vallású, SOK! Minden nemzetnek mániája, hogy “nehogy elfogyjunk”. Közben egyre őrültebb verseny folyik minden egyetemi székért, jó állásért, lakásért, pénzért, problémásabb helyeken pedig az életet alapvetően fenntartó élelemért és vízért. Ezt egy családmániás ember úgysem fogja megérteni, mindazonáltal érdemes elgondolkodni, hogy a ma születő gyerekeknek lesz- e esélyük. Tanulhatnak-e? Vagy egy idő után csak a milliárdosok kiváltsága lesz ez? Lesz-e állásuk? Lakásuk? Helyük a világban? Mindegy, hogy a magyar kevesebb, ha a más nemzetek populációja emelkedik, mert szimbiózisban élünk, tehát ha rossz Európában, rossz nekünk is, akármennyien is vagyunk. Lehet nem egyetérteni, de nem árt egyszer végiggondolni.

Amúgy ezt a családmániás gondolkodás bármennyire is szent érték, ÖNZŐ! Különösen a jelenlegi politikát figyelembe véve: gyerekekre van szükség, minél többre, a nyugdíjasok meg akár éhen is halhatnak, mert már csak terhet képeznek. A családőrület önző egy másik szempontból is: “legyen gyereked, a legnagyobb öröm” – mondja nekem mindenki. Mert kiadhatod a szeretetedet, ölelgetheted, puszilgathatod a babát, játszhatsz vele, nézheted, ahogy felnő a TE gyereked. És aztán a nagy szeretet-óceánban elvész a tudat, elvesznek a kérdések: Alkalmas vagyok-e a gyereknevelésre? Lesz-e türelmem az éjszaka többször is felsíró csecsemőhöz, a négyévesen folyton valamit akaró gyerekhez, a tanulást mismásolni próbáló tízéveshez, a flegma tinédzserhez, aki egy rosszabb pillanatában akár anyámba is elküldhet egy rágózós bazmeggel… tudom-e én ezt kezelni? Hányan nem tudják! És amikor ott van a konfliktus a házastárssal, a megélhetési probléma, meg a nyűg a “szeretettel”, általában tragédia történik. Nem mindig véres, sőt sok esetben nem. Elég egy válás. A gyereknek pszichés teher egy életre, anyukának szintén, apuka meg megy a papundeklira lakni, mert elvesztette a lakást a válóperben. Aztán sokunk, még ha jól is él, az emberi konfliktusokat akkor sem tudja megfelelően kezelni.

Az a véleményem, hogy az ideális család, amiről sokan álmodoznak, a valós életben igen ritka, inkább az amerikai filmekben látható érzelmileg felpumpált szimfonikus zene kíséretében. Nem kell ennyi gyerek, nem kell ennyi család, az életben sok más öröm is van, és ha kevesebben, szellősebben vagyunk, az nem hiszem, hogy baj. De persze nyugodtan lehet mondani, hogy a magamfajta ember buta, önző, éretlen…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

műsorrendelés
VFJ E-mail
Hívjon, jövök! Élő műsor - akár angolul is! (Live show in English on request.)