Karinthy-gyűrűs, négyszeres Bon-bon díjas humorista weboldala

Szárszón, meg utána

Júni 13, szombat. Ötkor ébredtem. Van ilyen. Gyakran. Nem jó, de sajnos van. Bipoláris agybaj hatig…  Hétkor elindulok. Nyolckor Selmeczi Tibi felvesz. Irány Szárszó. Útközben akad téma rendesen. Érdekes, hogy negyven fölött és hatvan fölött is más a világ. De közelednek a hasonlóságok. Öregszem? Neeeem…

Megérkezünk. Akad ismerős… ha bemutatkozom, és mondják, hogy “de hiszen már találkoztunk”, akkor elefánt voltam. Ha nem mutatkozom be, és az illető nem néz/hallgat kabarét, akkor megint… örök dilemma. Magyar György, Herényi Károly, több más politikus és közismert személyiség odajön  hozzám és elejtenek pár jó szót munkásságomról, ami kellemes meglepetés. Egy sör kérése közben Heller Ágnes kedvesen rámköszön és azt mondja “de rég láttam már magát”. Ha másért nem, ezekért a mondatokért érdemes volt eljönni. Jó, Teddy is itt van, de ő szórakozott professzor módjára le-föl rohangál, szervez, nyilatkozik… de azért megismeri Selmeczit és engem is. 😀

Feltűnik még pár kedves ismerős: a nemrégiben velünk közös műsort vállaló Kuncze Gábor, aztán Juszt Laci, jön Sas, Beregi, és megjön Gyurcsány is. Vele valahogy elkerüljük egymást. Nem szándékos, nem is freudi, részemről semmiképp nem. Szóval egy-két dk-s kézfogás kimarad, de sebaj. Majd legközelebb. Innen is üdv a társaságnak:)

Van pogácsa… jó, csak sós egy kicsit. Van sör, meg nem sör, meg szóda. Ebből is egy kicsit… Sas közben már mindenkinek(!) az őszi Fészek-előadásról beszél, gyakorlatilag attól a perctől kezdve, hogy belépett a kertbe. Igaza van.

Útjára indul a móka… ami csak Teddy szarkazmusától az, összességében egy szomorú elemzés, és erre Heller Ágnes is utal. Hazafiakra van szükség – hangsúlyozza. Nem tudom, jogom van-e vitatkozni Vele, de ellenéreznem talán szabad. Mert az utóbbi években addig nyomták gyárilag renitens agyamba, hogy  “hazaszeretet, hazafiság” (sok más egyéb zanzával egyetemben), hogy én már akkor sem akarnék hazafi lenni, ha azt tőlem a teljes demokratikus értelmiség követelné. De megértem Heller Ágnest! És megértem a többieket is, de mindenkivel tudnék vitatkozni. A dk-s Molnár Csabával például abban, hogy a Jobbik egyelőre csak az idegeinkre veszélyes. Hát… ez olyan cukis megközelítés, de örülök, ha ő nagyobb biztonságban érzi magát. Egy jó politikusnál ez sosem hátrány.

Elemzés megy Orbánról hatalom-mániájáról, a Jobbik ná(r)cizmusáról… csak egy tényezőt hagy figyelmen kívül minden értelmiségi: a választót. Mert sem Orbán, sem a Jobbik nem kapja meg , amit akar, ha a jónépnek nincs igénye arra, hogy mindennapi kudarcaiért a “zsidrákokat”, a “búzikat”, a “cigókat”, a “nyuggereket”, a “csöveseket”, a “komcsikat”, stb. tegye felelőssé. Nem kéne végre kidolgozni valami stratégiát, amivel az akciós áruk csúcsfogyasztóit meg lehet szólítani? Vagy már késő? Akkor nagy a baj!

Akad még gondolat a mikrofonoknál, bennem is elindul jó pár. De jön az ebéd. Itt figyelem meg, hogy a fotósok, kamerások engem csak akkor találnak meg, amikor nem kéne: fintorgok a hús láttán (vega vagyok), kiöntök valamit, elejtem az evőeszközt, eszem…

2015június13szombatSzárszó

Ebéd közben/után duma, eszmecsere, cukiság-kampány /nekünk is lehet, nem?/. És vernyákolás a meleg miatt – azok után, hogy télen mindenki a hidegre és a sötétre panaszkodik. (És ez az értelmiség! Ezek után mit várunk Beton Dezsőné hivatásos lidli-vásárlótól?)

Jön a második etap. Én már tikkadok, fáradok, de ennek csak az ötórai depis ébredés az oka.  Bár kivételesen korántsem fűt a szereplési vágy, megkérdezem Teddyéket, kellek-é valamiért, valamire. Teddy egyelőre egy kötény felsegítésére kér meg, de erre azt válaszolom, hogy így drágább lesz:) Szerencsére semmi színpadi feladat nem vár, viszont érdeklődéssel hallgatom a vitát a feltétel nélküli alapjövedelemről. Van bennem érv pro- és kontra. És ez a hozzászólók részéről is így van. Mert az átlagember ha pénzt lát, megy elkölteni. Sok esetben hülyeségekre. Biztos jó ötlet ez így? Hogy lehetne jobb?

Életemben először sikerül úgy bealudni, hogy közben hallom és értem a beszédet, ami odafent megy. De azért nem kéne bealduni… mondja is Mimi (alias Teddyné), merthogy a kamerák látnak. Naná hogy ők is és a fotósok is ekkor kapnak le. Hogy tartósan felébredjek, megfordul bennem a gondolat, hogy felszólalok, és mondok okosakat, de a “semmi kedvem szerepelni”-érzés Orbán hatalmánál is erősebb.  (Örülök, hogy a számomra előnytelen fotók egyelőre nem jelentek meg sehol:)

Később, Vitányi Iván szokott elánnal abszolvált beszédét követően Havas Henrik és csapata beszélnek a romakérdésról. Cserdi polgármestere, Bogdán László továbbra is szimpatikus, sőt, talán a legjobb példa sok politikus előtt! (Igen, a ballibes és a lehetmásegyüttnemegyütt képviselők előtt is!) Megint hozzá tudnék szólni a témához rendesen, mert évekig tanítottam egy romagyerekeket tömörítő iskolában. Van sztorim, akad gondolat megint, de továbbra is a nemszereplési kényszer hajt. Igen, van igazság mindkét oldalon romakérdésben, de 25 év után ideje lenne normális, európai megoldást KERESNI, ami eddig sem a romák, sem a nem romák, sem pedig a politikai elit részéről nemigen történt meg! (Tisztelet a kevés kivételnek – pl. Bogdán Lászlónak.)

Kellemesen eltrécselek viszont Arató Andrással (nem diszkó, Klubrádió), aztán önbizalmam erősítése végett Ungár Anikóval folytatom, aki gyerekkorom óta 32 éves… nagy udvariatlanság lenne megkérdeznem tőle azt a bűvésztrükköt, amivel ez megoldható?

Némi séta a Balatonnál, míg a piknik maradék vendégei a meccset nézik. (Bocs, de mint minden sport, ez is hidegen hagy – a melegben is.) És a “komcsi-zsidrák-cigó-búzi-hazaáruló” bácsik hogy tudnak örülni a magyar gólnak!… De ez persze nem jut el a netes hozzászólókhoz, akik két reisz-parti között kinyitják a híroldalakat, és a friss, szárszós tudósításokhoz olvasás, értelmezés, és minden egyéb mentális folymat kihagyásával odazsidóznak, odakomcsiznak egy jónagyot. Ők erre képesek. A netes sajtó már valamivel többre. Végre sikerült túllendülni Teddy nyaralójának vécéjén és a résztvevők öltözékén. Lehet, hogy ezúttal újságírók is eljöttek?

Valakik azt írják, hogy Szárszóra már csak azok mennek el, akiket máshova nem hívnak… érdekes gondolat. Kitől származik? Ha Teddytől, vele is muszáj vitáznom. Jó, hát engem Felcsútra, Omegáékhoz nem hívtak (pedig Orbán ide, Lőrinc oda, kitartok a zenéjük mellett!), de nem is baj, mert egyszerre két pikniken nem tudok ott lenni. És én a népesebbre voltam hivatalos! Jövő héten Herendre megyek Aradi kollegával, aztán meg Rádiókabaré meg miegymás. Mert a szárszósokat igenis hívják!

2015júniSzarszo

 

(A felső, kunczés fotót a Hír24 oldaláról loptam:) )

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

műsorrendelés
VFJ E-mail
Hívjon, jövök! Élő műsor - akár angolul is! (Live show in English on request.)